2011. április 28., csütörtök

2011. április 27., szerda

Tulipánfa

Korábbi bejegyzésemben már kitaláltam, hogy nekem is kell egy ilyen.
Hát most íme.
Remélem nagyra nő és pompás lesz.



2011. április 26., kedd

Mázli


Őzike

A mai nap egy aranyos képre találtam rá. Tudom már,hogyan csalogassam közelebb a vadakat.


Agancstúra 28.


Húsvét hétfő, hát nem ezt terveztük a mai napra. Pár nappal ezelőtt még, amikor persze hét ágra sütött a nap, kitaláltuk, hogy jó kis túrára indulunk húsvétkor. Több ötlet is született elsődlegesen a GCTUZS azaz a Tuzson arborétum. Logokból olvasva megfelelő lett volna a család minden tagjának és a táv sem veszélyes.
Második ötletként Püspökhatvan GCP60, ami nincs is messze, van ott tó és nem is kell rohanni a ládáig, továbbá a fő látványossága a faszobor-park.
A Húsvétkor szokásos családi-csíz és locsi, sajnos záporesőben. Rövid kis pihenés után mégiscsak szétszéledtek a felhők, induljunk útnak vár a friss levegő.
Elgondolkoztunk merre is lenne a legjobb neki indulni. 
Ha messzire megyünk és jön az eső, akkor kárnak indultunk, ezért döntöttünk az Agancstúra mellett. A helyet mindennap megfigyelem, jó látni, ahogyan sütkéreznek az őzek a napon. Egy közeli tisztásra indultunk a Zagyva mentén. Már a főútról láttunk egy-két őzet, ahogyan figyelték az úton járó autósokat.
Szóval gyors parkolás után neki indultunk a „sor” erdőnek, hátha egy-két agancsot begyűjthetünk. Pár perc után már szembe is találkoztunk egy őzikével, aki épp felénk szaladt, de megriadt és irányt váltott. Kecsesen ugrabugrált a szántásban persze hirtelen nem tudta merre is menjen. Mikor visszamentünk a sűrűbe ahol az őzek pihenő helye lehet már-már számítottunk az agancstalálatra.
Szinte bejártuk az egész sűrűjét az erdőnek, de nem jártunk sikerrel. Ezt követően, most már ha agancs nincs, akkor menjünk figyeljük ki a legelésző őzeket. Egyre jobban közeledtünk hozzájuk mikor is észrevettek bennünket. Kicsit odébb álltak, de nem mentek túl messzire. Mi csak sétálgattunk a szántáson hátha közelebbről is láthatjuk őket. Kettévált a csapat, így nagyobb esélyünk van, hogy felénk vegyék az irányt és mellettünk szaladjanak el az állatok. Ez így is történt, egészen közel szaladtak el mellettünk a riadt őzikék, jól meg tudtuk őket figyelni. Nyolc kisebb agancsos, kellemes látvány volt, olyan aranyosan szökelltek.
Na de most már itt az idő, hogy visszafelé vegyük az irányt. Még egy kicsit keresgéltünk az erdő szélén, madártollak szerteszét, van itt más vad is.
Mikor kiértünk az erdő mellől egy pár percig a Zagyvát is meglátogattuk. Egy-két horgász is próbálkozott a folyón. Persze nekem be is kellett mennem a folyóba, na de nem fürödni :).
Pár fotót készítettünk és haza is indultunk, legalább a szabadban voltunk egy kicsit ezen a borongós Húsvéton. Sajnos a ládázás tényleg elmaradt a mai nap.
Viszont előre megjegyzem egészen jól teljesítettünk ebben a hónapban, már 6 kinyitott ládika, és még van 1-2db a tervben.

GN

2011. április 25., hétfő

Időjárás :(

Záporeső
Ma nem lesz napos idő,
Jelenleg is záporeső. 
Húsvétkor hát locsolni kell,
Geokessing így marad el.
(geoneo)
GN

2011. április 24., vasárnap

Árvácska

csak úgy: Árvácska
 

+one a Szent Karmellus-romkápolna (GCSZKR)

Szent Karmellus-romkápolna

Az előző találat után (GCVNYB), útba ejtettünk egy benzinkutat, de nem ám tankolás, hanem csak folyadék hiánya miatt. Nem készültünk megfelelő víz mennyiséggel. Nagyon melegre sikeredett a mai nap. Kicsit lassabban, de neki indultunk ennek a pár száz méter leküzdésének. Persze mikor az útközben fácánokat láttunk, már el is felejtettük, hogy fáradtak vagyunk. Ki kell őket figyelni, hátha találunk a faroktollából párat.
 
Ekkor feltűnt már egy feszület, biztos közel már a cél, GPS lemerülőben, de csak egyenesen nem lehet nem észre venni amiért jöttünk.
Hát a látvány elsőre nem nyűgözött le, rom, de hát ezt kerestük. Sajnos pusztulóban van és a megközelítése is érdekes, momentán egy szemét kupacon gázoltunk át, hogy lássunk a kápolnát közelebbről.
 
Tetszett, a leírásban nem is figyeltem mi is van még itt egy szószék, külön a kápolnától. Persze fel akartunk mászni, de inkább a ládára koncentráltunk.
 
A ládát már a másik oldalról kifigyeltük, legalábbis gondoltam, hogy ez lesz ez. Gratulálok a rejtéshez. Már régen volt hasonló láda rejtekkel találkozásom.
Na de most már induljunk vissza még van egy két tenni való a mai nap. Eléggé kiszívta a nap melege az energiánkat, de nem baj két találat egy napon.
 
2/2 (206) +one

+one Visonta Nyugati Bánya (GCVNYB)

Visonta Nyugati Bánya
 (GCVNYB)

A mai napra két ládikót terveztem. Ilyen sem volt már rég óta 2/2. Olyan dél felé indultunk útnak jó időben. Bár a délelőtti órák nem a legmelegebbek voltak mostanra a Nap erősen kisütött.
Egy közeli ládakeresés nagy öröm, főleg ilyen benzin árak mellett. Neki is indultunk Visontának.
Maga a hely a Mátrai Erőmű Zrt. korábbi bányaterülete,  Visonta mellett. Tájrendezés után látogathatóvá vált a helyszín, a parkoló mellett játszótér. Kellemes séta a fákkal beültetett dimbes-dombos, homokkal borított területen, tanösvényen. A kialakításáról itt találtok részletes leírást.
Érkezés után lépcső és persze lefelé. Na ez majd visszafelé érdekesebb lesz, gondoltam magamban. Félúton megálltunk ebédelni a padoknál, jól esett a szabadban enni, madárcsicsergés és napsütés közepette.
Kilátás

Innen már nem messze a tó, hallani lehetett ahogyan kuruttyol a békák hada, rengeteg volt és jó hangosak.
 
A tó közelében találkoztunk pár emberrel, mindenki kinn a szabadban, kellemes séta a fák között. Volt aki nyakában még GPS is lógott, Ő már megtalálta. A célnál első dolgunk nekünk is a láda volt.
Egy darabig körbe sétáltunk a tónál, majd vissza indultunk, hiszen még van egy ládika amit meg kell találnunk.
 
 
 
 

Hát a lépcsőnknél már meg kellett pihenni, melegben kicsit fárasztó volt a felfelé út. 
Persze itt sem maradhat el az agancsosok keresése, de csak egy pár nyomot találtunk.

Egy-két érdekes bogarat is lefüleltünk, volt belőlük rendesen.

+one  2/1 (205)

2011. április 22., péntek

Húsvét 2011

„Újra itt a húsvét! Ezzel együtt jön a tavasz, végre mehetünk ki a természetbe! A történet szerint a nyuszi hozza a tojásokat, amit a kertben kell megkeresni. Legyünk mi is nyuszik, rejtsünk tojást az egész országban, és legyünk gyerekek, keressük meg egymás ajándékát! Hogyan? Így!
forrás:  geocaching.hu
Én most nem rejtek, de remélem a közelemben is lesz ilyen láda, mert szívesen megkeressük Kevinnel.

Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!

GEONEO

2011. április 20., szerda

Tulipánfa

Egy kis városi séta a közelben. Galambok és rigók kifigyelése a falak között. Patakpart és egyéb érdekes látnivalók. De ami igazán fel keltette az érdeklődésemet az a Tulipánfa volt. Egy ilyet be kell szereznem nekem is.

+one a Ráckevei Hajómalom (GCham)

Ráckevei Hajómalom

A mai napra egy nemrég megjelent ládikát szerettem volna megtalálni, ez így is lett és végre egy olyan találat, ami üti a korábbiakat. Tudtam, hogy nem lesz egy nagy séta a célig, mondhatnám gyors találatnak, de a látvány első osztályú volt.
Érkezésemkor kolbász illat várt a Duna melletti lakókocsiból. Nyugalom és csend mindenhol, süt a nap hát kell ennél több? 
Korábban már jártam erre még ugyanezen a helyen is, de fel sem tűnt, ami miatt most ide jöttem, később megtudtam már 4 éve itt van és folyamatosan dolgoztak rajta. Ez nem más, mint a Ráckevei Hajómalom.
Az oldal olvasásakor, nem néztem meg a róla szóló kis videót, nem akartam, hogy a látványt már előre ismerjem. Jó döntés volt. Annyit olvastam csak, hogy a Dunán egy hajó malom, persze a ládáról egy-két infót elfigyeltem és a nyitva tartást is.
Már a távolból csodás látvány várt és mikor megérkeztem a helyszínhez egyre jobban vártam már, hogy bemenjek. Ekkor pár diák látogatta a helyet, csak csendben mentem fel a hajóra. Távozásukkor rögtön a bácsi kezelt és üdvözölt. Mit ne mondjak rögtön tudta miért is jöttem, de ez hirtelen másodlagos cél lett.
A látvány egyszerűen lenyűgöző, hihetetlen és nagyszerű, hová is fokozzam tovább, ezt mindenkinek látnia kell.
Azonnal körbejártam a hajócskát, megfigyeltem a búza útját, mikor mi is történik munka közben. Mindez idő alatt rövid kis információt is kaptam a malom működéséről, annak készültéről.
Engem teljesen elvarázsolt a hely a hajó mit is rejt odabenn. Többször visszamentem egyes részeihez és csak csodálkoztam, örülök, hogy azért még van olyan masina amit a múltból hozott, kapott dolgok alapján még ápolnak egyes emberek.
Na de most már jöjjön a várva-várt ládika. Beszélgetésünk közben elő is került egy igen méretes ládika, nagyon tetszett. Láttam ám, hogy azért kezd feltöltődni a tartalma, Én is teszek bele, de ki is veszek, mert az én angyalomnak megláttam egy pici angyalt. Ez pont jó lesz a gyűjteményünkbe. (Volt is belőle öröm)
Átolvastam a logbookot be is jegyeztem itt jártamat és még egy feladatot is kaptam, gombostű – szúrjam oda, ahonnan érkeztem. Hát eddig Én vagyok a legmesszebbről érkező kesser.
Hát ez pompás találat volt, ilyen jó helyen már régen jártam, mindenkinek csak ajánlani tudom, ezt látni kell. Még egy csomag lisztet is kaptam a leírás mellé ajándékként.
Megrángatva :)
Kihasználtam az alkalmat, de csak röviden és a hajó füzetébe is írtam egy pár sort. Egy két fotót és videót még készítettem a hajón és már a Duna partról, ami a távozásomat jelentette.
Örülök, hogy itt lehettem, ide még biztosan visszatérek családostól is. Egy örök emlék, egy élmény a hely.




GN

+one a Főhajtás az 56-os áldozatok sírjai előtt! (GC1956)

 
Hát igen, a nem tervezett találatok hava ez. A mai találatomat egy jobbkanyarnak köszönhetem – persze egy temetőben kell keresni. Nem igazán szeretem ezeket a helyeket „kell a pont” kategória. Úgy gondoltam, rohanó világunkban egy pár perces pihenés és egy ládatalálat.
Érkezés és csodálkozás – a hosszabb út vezet a célhoz. Sebaj, induljunk neki úgy is jó az idő, süt a nap.
Csendes séta lesz ez a mai. Hamar megtörte a csendet az egyik kedvenc hangom, a repülő hangja, a közelben szállnak fel a gépek és robajjal húznak fölfelé. Jó néhányat meg figyeltem ahogyan föltörnek és elkanyarodnak.
Az alábbi képről ki gondolná, hogy egy temetőben készült, van azért árulkodó jel.
Már alig vártam, hogy a láda közelébe érjek mert a sírok is eltűntek, nem volt más csak út és fák, na meg a csend. Mikor a közelbe értem nem is gondoltam hová van rejtve, pár kört tettem kezemben a GPS-el, nincs meg sehol, mit is keressek. Na még egyszer nekirugaszkodtam és pont megláttam a feltehetőleges helyét. Igen, tetszik, gratulálok a rejtőnek.
Az ajándékot is köszönöm, pont tegnap akartam egy ilyet, végre lóghat a GPS azaz a telcsim nekem is a nyakamba. (márka hű - SE)
Azért egy képet visszafelé készítettem, hogy legyen valami látszata hol is jártam valójában. Ha bele gondolok, gyors találat és gyors fej szellőztetésnek megfelelő volt a mai véletlen kessing (203).